A kedd, az már majdnem hétfő. Vagy már szerda van?

Ember. Ez annyira nem fair.
De most komolyan. Itt vagyok húsz évesen, fiatalságom teljében.
Elviselhető alakom van, popsi-cici nem ártana pluszba, de elmegy így is,a fejemre lehet papírzacsit húzni ha a smink nem segít, intelligens vagyok, figyelmes, és csak egy egészen picit seggfej.
Akkor mégis mi a kurva istenért vagyok egyedül?!
Hülyeség nélkül, én nem értem a világot. Olyan lányok kellenek mindenkinek, akiket futószalagon gyártanak? Seszínű haj, töegruhák, hatalmas  egyéniségek, unalmas arc.
Én meg, a kibaszott karakter, nem találok magamnak senkit.
Lényegtelen. Legalább nem kell osztoznom a takarón. Lol.